Nyitólap
                    
Rólunk
            
Beszámolók
       
Eseménynaptár
                     
Képek
               
Vezetőség
                    
Tagság
              
Szabályzat
             
Beiratkozás
                     
Linkek
          
Várostörténet
Baja, avagy a világ teremtése

A múlt hét végén, nem csütörtöktôl, csak péntek reggeltôl a címben szereplô város felé törekedtem többedmagammal. A Baja-Marosvásárhely Baráti Társaság más tizenhét tagjával, lelkesültjével. A törekedést kérjük szó szerint és elszántságként értelmezni, ugyanis vesztünkre a román-magyar határon megbukott a gépkocsi, mellyel az ismert szállítási cég át szándékozott minket dobni az Európai Unió egyik tagállamába, ahol Baja is található. A szándékát nem koronázta siker, ugyanis vesztünkre elfelejtett működni a korrupció, fôfôellenôrök ôriztek ellen mindent, tévék villogtatták félelmetes kamerájukat a vámosok és határrendôrök között. (Meg is jegyezte valaki: hazánk gazdasági és igazgatási élete megbénulna, ha nem lenne korrupció, illetve látjátok feleim: ilyen lesz az Unió, úgyhogy szomorkodjatok már most...) A mondott gépkocsi papírjai (kísérô és igazoló okmányai) nem voltak sehogyan sem rendben.
Mit szaporítsam a szót: három kocsival jutottunk el végül éjféltájban Bajára. Még vártak étellel, itallal, fáradt, de lelkes mosollyal. Köszönjük utólag is.
Közel 3000 bogrács alá gyújtottak be. Az önkormányzat fát adott, asztalokkal és padokkal terítette be az egész belvárost, bográcshoz szolgafát, a tűzrakáshoz földet kímélô, három lábon álló fémtálcát juttatott ki. A fôtéren, a Petôfi-szigeten színpadok, élôzene, vízfüggönyre vetítés a Sugovica fölött, hajókirándulás és persze rengeteg halászlé a legjobb fajtából, laskával és külön tálalt ponttyal, harcsával és csukával. Dunai finomságok. Ahány bogrács, annyi esküvel megerôsített recipe. Tűzijáték három helyrôl 30 percen át.
Rettenetesen jó volt, sok borral. Reggel a városban összetakarítva a szemét 60 ezer ember után, az asztalok, padok egymásra rakva, elszállítva részben, a színpad elbontva, a szokott kisvárosi kép fogad.
Vendégszeretô emberek és önkormányzat meghívottjai, felkaroltjai voltunk.
Csupán egy szomorúságunk vala: egykor, tavaly május elsején, a magyar uniós csatlakozás napján a két város testvériségét megpecsételendô, egy ezüstfenyô-csemetét ültettem el a Déry Frigyes sugárút egyik járdaszélére. A fácska azóta kipusztult.
Mondják az értôk, hogy fenyôt augusztus-szeptember hó folyamán kell ültetni.

Ma már tudom: az erdélyi fenyveseket a Világépítô Akarat augusztusban telepítette az ôstenger visszahúzódása után hegyeinkre. Igaza volna tán az Ótestámentomnak, hol tudós emberek szerint kijelentetett, a világot az Úr egy ôszi napon, úgy szeptember táján teremtette?

                                                                                            Sebestyén Spielmann Mihály
                                                                  (megjelent a Népújság 2005. július 14-i számában)

Marosvásárhelyiek és bajaiak közös kirándulása
a dél-erdélyi Szászországban


Baja és Marosvásárhely: két kies fekvésű, nagy múltú, közepes nagyságú város a Kárpát-medencében. Testvérvárosi kapcsolatuk hosszú évek alatt vált sokoldalú, gyümölcsöző együttműködéssé. A bajai küldöttség nemrégiben Erdély szász műemlékeire volt kíváncsi.  
                                                                                                                        
(elolvasom)
Baja-Marosvásárhely
Baráti Társaság
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

This page created with Cool Page.  Click to get your own FREE copy of Cool Page!